Mit mérünk?

A laboratóriumban elvégzett méréseket könnyen érthető és a gyakorlatban is alkalmazható információk formájában tálaljuk. A Bélflóra egészségteszt esetében 3 számszerűsíthető biomarkert használunk, majd ezeket 5 egészségügyi mutatóvá alakítjuk, amelyek alapján konkrét lépéseket lehet tenni.

Amit mérünk (számszerűsíthető értékek)

Három anyagcsereterméket mérünk a vérben, és ezekből három arányszámot képezünk. Mindegyiknek a koncentrációja µM mértékegységben van feltüntetve a tesztjelentésben. 

• Az IPA (indol-3-propionsav) egy mikrobák által előállított metabolit, amely a bélgát támogatásához és az antioxidáns jellegű aktivitáshoz kapcsolódik. Minél magasabb az érték, annál jobb. 
• A KYN (kinurenin) a triptofán egyik metabolitja, amely immunaktivációt tükröz. Minél kevesebb van belőle a TRP-hez képest, általában annál jobb. 
• A TRP (triptofán) egy esszenciális aminosav, ami a mikrobiom által előállított IPA, illetve a saját szervezetünk által előállított KYN előanyaga is. 

Az oldalon megjelenített arányok:

1. IPA:KYN – Mikrobiom immuntámogatás (minél magasabb az arányszám, annál jobb) 
2. IPA:TRP – Bélmikrobiom hatékonysága (minél magasabb az arányszám, annál jobb) 
3. KYN:TRP – Immunterhelés (minél alacsonyabb az arányszám, annál jobb) 

A minta típusa és összehasonlíthatósága a korábbi kutatásokkal A kényelem és stabilitás érdekében szárított vércsepp (DBS) mintákat gyűjtünk. Azért, hogy a számok összehasonlíthatóak legyenek a tudományos szakirodalomban (jellemzően plazma/szérum) közölt értékekkel, az elemzés során egy validált DBS–plazma  konverziós tényezőt alkalmazunk. A tényezőt mi magunk határoztuk meg, de validáltuk, így nem változtatja meg a kategóriák határértékeit, csak a mértékegységek egyenértékűséget biztosítja. 

Hogyan határoztuk meg a határértékeket?

Az „Alacsony”, „Közepes”, „Közepesen magas” és „Magas” értékeket Zinzino referenciacsoportok és a közzétett élelmirost-tartományokkal összhangban lévő minták alapján határoztuk meg. A magasabb rostbevitelt és a jobb omega-6:3 arányt összekapcsoltuk a jobb anyagcsere- és immunstressz-profilokkal. Bár a rostbevitel önbevalláson alapult, ez egy megbízható helyettesítő adat, mivel a tanulmányok szerint a magasabb rostbevitel az IPA magasabb szintjével és kedvezőbb triptofán-arányszámokkal (magasabb IPA:TRP és alacsonyabb KYN:TRP) társítható. Az étrendi (rostbevitel) és biokémiai (BalanceTest védettség értéke) mutatók kombinálásának köszönhetően az „alacsony rostbevitel / alacsony szintű védettség” kontra „magas rostbevitel / magas szintű védettség” csoportjaink a reális végpontokat képviselik az életmód–étrend–egészség spektrumán a résztvevőink esetében.

Ahogy az adatállományunk növekszik, ezek a célszámok változhatnak.

• Magas (zöld) referenciacsoport: magas rostbevitel és magas szintű védettség a BalanceTest alapján. 
• Alacsony (piros) referenciacsoport: alacsony rostbevitel és alacsony szintű védettség a BalanceTest alapján.

Ezután az alábbi küszöbszabályokat állapítottuk meg mediánok és 75. percentilisek segítségével ezekből a csoportokból: 

IPA 

• Közepesen magas: a „magas rostbevitel / magas szintű védettség” csoport medián értéke. 
• Magas: a „magas rostbevitel / magas szintű védettség” csoport 75. percentilise. 
• Alacsony: az „alacsony rostbevitel / alacsony szintű védettség” csoport medián értéke. 

IPA:TRP és IPA:KYN

• Magas: a „magas rostbevitel / magas szintű védettség” csoport 75. percentilise. 
• Alacsony: az „alacsony rostbevitel / alacsony szintű védettség” csoport medián értéke. 

KYN:TRP (minél alacsonyabb, annál jobb)

• Magas (zöld) határérték: a „magas rostbevitel / magas szintű védettség” csoport medián értéke. 
• Alacsony (piros) határérték – konzervatív szabály: az „alacsony rostbevitel / alacsony szintű védettség” csoport 75. percentilise, így csak a legrosszabb kvartilis ebben a „legkevésbé egészséges” csoportban jelenik meg pirosan. Indok: a KYN:TRP  arányt gyakran betegségekkel összefüggésben tárgyalják; a mi megközelítésünk a megelőzésre épülő egészségmegőrzésre és az egészséges populációkban megfigyelhető eloszlásra van szabva. 

Ez a keretrendszer a kategóriákat nem elméleti célok alapján, hanem a való életből származó adatok alapján rögzíti. 
 

Hogyan működik a kategóriába sorolás (és mire használható)?

Mindig látni lehet a mért értékeket (µM vagy % formájában) valamelyik színes sávban. Külön-külön — csakis a teljes Bélflóra egészség index kiszámításához — minden egyes markert egy belső 0–100 skálán elhelyezkedő részpontszámmá alakítunk: 

• 0 – ha az érték a piros Alacsony zónában van 
• 100 – ha az érték eléri a Magas zónát 
• Lineáris skálázás a határértékek között 
• Fordított a KYN:TRP  esetében (ahol az alacsonyabb értékek után jár magasabb pontszám) 

Ezek a részpontszámok egyetlen marker esetében sem jelennek meg önálló „osztályzatként”. Kizárólag azért léteznek, hogy a markereket egyetlen összefoglaló pontszám formájában lehessen egyesíteni, amelynek neve: Bélflóra egészség index. 

Bélflóra egészség index (összesített %)

A részpontszámokat egy súlyozott modell segítségével kombináljuk, hogy megbízható képet adjunk az általános egyensúlyról: 

• IPA-szint – 45% súllyal szerepel az indexben 
• Immunterhelés (KYN:TRP) – 30% 
• Mikrobiom immuntámogatás (IPA:KYN) – 15% 
• Bélmikrobiom hatékonysága (IPA:TRP) – 10% 

Az eredményeket bemutató oldalon megjelenő céltartományok

A gyakorlatias megközelítés kedvéért a céltartományokat is megjelenítjük az eredményeket bemutató oldal alján található táblázatban. Ezek azoktól a résztvevőktől származnak, akik az IPA:KYN arány esetében a „Magas” tartományba kerültek. Ezen a kedvező részhalmazon belül minden egyes marker célérték esetében a 25–75. percentilist mutatjuk.

Minőségellenőrzés és rendeltetésszerű használat

• Olyan akkreditált laboratóriumok végzik az elemzéseket, ahol megvannak a kalibrációs szabványok és van belső minőségellenőrzés. 
• Csak számszerűsíthető laboratóriumi értékek kerülnek be a számításokba. 
• A mértékegység harmonizációjához egy validált DBS konverziós tényezőt használunk a plazma/szérum szakirodalommal való összhang érdekében. 
• A tesztet a megelőzésre épülő egészségmegőrzés céljából fejlesztettük ki. Nem diagnosztizálható vele semmilyen betegség. 

Gyors összefoglaló

Meghatározzuk az IPA, a KYN és a TRP mennyiségét, majd kiszámítjuk a jól értelmezhető arányokat, végül az eredményeket meghatározott életmódot folytató referenciacsoportokba tartozó populációk határértékeihez viszonyítjuk. A markerek csak abból a célból kapnak pontokat, hogy megkapjuk belőlük a Bélflóra egészség indexet, ahol nagyobb súlyt kap az IPA-szint és a KYN:TRP arány. A DBS minták elemzésével kapott eredményeket validált konverziós tényezővel váltjuk át, mert így a megjelenő számok közvetlenül összehasonlíthatók a tudományos szakirodalomban található eredményekkel.