Étrend és egészség

Mikrobióta:
Baktériumok, gombák és egyéb mikrobák ezermilliárdjaiból álló közösség, amelyek a testben és a testen élnek. A bélmikrobióta ezek közül a bélrendszerben élőkre utal. 
 

Diszbiózis:
A bélmikrobióta egyensúlyának hiánya, amikor a kevésbé hasznos fajok dominánsabbá válnak a hasznosakkal szemben. 

Metabolit (anyagcseretermék):
Kis molekula, amely akkor keletkezik, amikor a szervezet vagy a mikrobák lebontják az ételeket vagy a vegyi anyagokat. 
 

Anyagcsere:
A szervezetben zajló folyamat, amelynek során a táplálék energiává és építőelemekké alakul. 

IPA (indol-3-propionsav):
A bélbaktériumok által triptofánból előállított anyagcseretermék, amely támogatja az egészséget. 
 

KYN (kinurenin):
A szervezet által triptofánból előállított anyagcseretermék, amelynek a termelődése különösen az immunrendszer túlterhelődése idején kifejezett. 

TRP (triptofán):

Fehérjében gazdag élelmiszerekben található esszenciális aminosav, amelyet a szervezet (a „gazdaszervezet”) és a bélmikrobióta különböző metabolitok előállítására használ. Ezek befolyásolják az energiaszintet, a hangulati egyensúlyt, a bélműködést, az immuntónust és az anyagcserét. 

SCFA-k (rövid szénláncú zsírsavak):
A rostok erjedése révén létrejövő termékek, amelyek támogatják a bélgát működését, és segítenek az immunrendszer egyensúlyának szabályozásában.

Bélgát:
A bélnyálkahártyának az a képessége, hogy szelektív gátként működjön, lehetővé téve a tápanyagok bejutását a véráramba, de közben korlátozva a mikrobák által termelt nemkívánatos összetevők bejutását ugyanoda. Ha a bélgát működése romlik, a mikrobák által termelt anyagok bejuthatnak a keringésbe, és kölcsönhatásba léphetnek az immunrendszerrel.

NF-kB (az aktivált B-sejtek kappa-könnyű-lánc-erősítő nukleáris faktora):
Egy olyan fehérje, amely az immun- és stresszválaszokban szerepet játszó bizonyos gének aktiválódását szabályozza.

AhR (aril-szénhidrogén-receptor): 
Egy olyan fehérje, amely a kis molekulák széles skálájának érzékelőjeként működik, beleértve a környezetből, az élelmiszerekből, a bélbaktériumoktól és a szervezet saját anyagcseréjéből származó molekulákat. Amikor aktiválódik, megváltoztatja bizonyos gének be- vagy kikapcsolását, ami befolyásolja a méregtelenítést, az immunválaszokat és az olyan gátak egészségét, mint a bélnyálkahártya. A hatás attól függ, hogy mi aktiválja: egyes jelek elősegítik a gyulladást, míg mások az egyensúlyt és a védelmet támogatják.   

IDO / TDO (indolamin 2,3-dioxigenáz / triptofán 2,3-dioxigenáz):
A triptofán kinureninné történő lebontásának első, „sebességkorlátozó” lépését szabályozó enzimek. Az IDO széles körben kifejeződik és aktiválódik az immunjelek hatására, különösen az immun- és hámszövetekben. TDO elsősorban a májban található. Termelődését a stresszhormonok (például a kortizol) és az ételekből származó jelek szabályozzák.

Szoros kapcsolódást biztosító szerkezetek (ZO-1, okkludin, klaudinok):
Fehérjekomplexek, amelyek „tömítik” a bélfal sejtjei közötti tereket, és segítenek fenntartani a bélgát működését.

Mikrobák sokfélesége:
A bélrendszerben élő mikrobák fajainak sokfélesége és egyensúlya; általában az ellenálló képességgel és a stabil működéssel van összefüggésben.

Kulcsfontosságú fajok:
A közösség szerkezetére és az anyagcseretermékek előállítására a többiekénél nagyobb hatást gyakorló mikrobák. 

Indolok (indolszármazékok):
Mikrobák által triptofánból előállított metabolitok (pl. IPA), amelyek olyan receptorokon keresztül jeleznek, mint az AhR, továbbá támogatják a bélgát és az immunrendszer egyensúlyát. 

Kinurenin-útvonal:
A triptofán-anyagcserének a saját szervezetünk által vezérelt útja, amely az immunrendszerre nehezedő nyomás során felszabályozódik, és olyan metabolitokat termel, mint a KYN és a QA (kinolinsav).  

LPS (lipopoliszacharid):
Egyes baktériumok sejtfalának olyan összetevője, amely kölcsönhatásba léphet az immunreceptorokkal, ha jelen van a vérkeringésben. 

Immuntónus:
Az immunaktivitás alapállapota (amikor se nem túl erős, se nem túl gyenge a válasz).

Redox egyensúly / oxidatív stressz:
Az oxidánsok és antioxidánsok közötti sejtszintű egyensúly; a mitokondriális működés és a metabolitok hatásai szempontjából van jelentősége.